STRATÉGIAI PARTNERÜNK A KULCS PATIKA! KLUB KÁRTYÁNK ELÉRHET? ORSZÁGOS HÁLÓZATÁBAN! Kattints!

Miért nincs szükség egészséges, anyatejjel táplált csecsemőknek a probiotikum tartalmú táplálék kiegészítőkre?

2014-09-03

Szia! Belépsz vagy Regisztrálsz?
A csecsemőknek kifejezetten ajánlják azokat a probiotikumokat, melyek az emberi szervezetben már születésünktől fogva természetesen kolonizálódnak, mint például a közkedvelt Lactobacillus reuteri.
 A csecsemőknek kifejezetten ajánlják azokat a probiotikumokat, melyek az emberi szervezetben már születésünktől fogva természetesen kolonizálódnak, mint például a közkedvelt Lactobacillus reuteri. Ez a baktérium a szoptató anyák tejéből is izolálható. Egyike azon kevés Lactobacillus törzseknek, mely kifejezetten az emberi bélrendszerben történő életre adaptálódott, és tökéletes szimbiózisban él velünk. Közismert, hogy az anyatejjel táplált csecsemők egészségesebbek, mint tápszert kapó társaik. Ennek oka, hogy az anyatejes csecsemők bélflórájában a Bifidobaktériumok és a Lactobacillusok vannak túlsúlyban, flóraarányuk mintegy 95-98%-os, kiszorítva ezzel a kóros baktériumokat a csecsemő bélrendszeréből. A kutatók a felnőtteknél 40-45%-os részarányt jelölnek meg kívánatos alsó értéknek. Anyatejtáplás mellett újszülött és csecsemőkorban nincs szükség probiotikum-kiegészítésre.

Melyik jótékony baktérium hol fejti ki hatását a tápcsatornában?

Hogy melyik baktérium hol tud kellőképen szaporodni, függ az oxigén igényétől. Lefelé haladva az emésztőrendszerben az oxigén szintje egyre kisebb, a vastagbélben gyakorlatilag már csak azok a baktériumfélék tudnak megélni, melyeknek nincs szüksége oxigénre. Pl. a Laktobacillusok többsége igényel valamennyi oxigént, míg a Bifidobaktériumok oxigénhiányos környezetben kiválóan megélnek. Vagyis a vastagbélben a Laktobacillusok szerepe minimális, míg a

Bifidobaktériumok viszont főleg ott fejtik ki hatásukat.(1)

A születést követő 48 órában kolonizálódik az újszülött béltraktusa, majd a tápláléktól függően (anyatejes vagy tápszeres) kialakul a jellemző flóra. Ezzel megkezdődik a szervezet „edukációja” (ártalmas – ártalmatlan felismerése). A csecsemőkort követően jelentősen már nem változik a bélflóra összetétele, hacsak valamilyen külső hatás (pl. antibiotikum,fertőzés stb.) nem éri. (2)

Az anyatejes táplálás hatására kialakuló Bifidobaktérium és Lactobacillus túlsúly a bélflórában, képes a pathogén baktériumok elszaporodásának és toxin termelésének a megakadályozására.Ezen kívül közvetlen kedvező hatást fejtenek ki az immunrendszerre. Szerepe lehet az infekciózus és atópiás megbetegedések megelőzésében is.

A probiotikum olyan készítmény, mely élő, speciálisan kiválasztott, a bél szempontjából fontos és meghatározó mikroorganizmusokat (leginkább Lactobacillusok és Bifidobacteriumok) megfelelő számban tartalmaznak. A probiotikumok alkalmazása – étrend-kiegészítőként vagy adjuváns kezelésként – olyan gasztroenterológiai betegségek esetében merül fel, amelyekben igazolható a bélflóra kóros megváltozása, és feltételezhető, hogy ez szerepet játszik a patomechanizmusban.


Ilyenek:

·Antibiotikum okozta hasmenés

·Utazók hasmenése

·Gyermekek vírusos hasmenése (rotavírus)

·Étel-fertőzések okozta hasmenés

·Székrekedés

·Ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségek (idült fekélyes vastagbél gyulladás /colitis ulcerosa/, Crohn betegség)

·Irritábilis bél szindróma

 
A többféle törzset tartalmazó készítmények használata előnyösebb. A különböző baktériumok egymás hatását erősítik, mert van olyan funkció, ami csak egy másik adott jótékony baktérium jelenlétében tud érvényesülni.

Feszítő gázok keletkezése a csecsemő tápcsatornájában:

·A csecsemő sírás közben, vagy a mohó szopizás során a baba jelentős mennyiségű levegőt nyelhet.

·Az emésztés során munkáját elvégző baktérium elpusztul, és a béltartalommal távozik a vékonybélből. A pusztulás alatt N gáz képződik.

·A laktóz bontása közben H gáz és tejsav keletkezik. Az így képződött gáz buborékok a bélkacsok közt habszerűen felhalmozódnak. Onnan egy részük felszívódik, másik részük lassan próbál a béltartalommal a vastag és végbél felé haladni, onnan széllel távozni.

·A vastagbélben is képződik gáz, mert ott a Bifidobaktériumok, és kisebb arányban a Lactobacillus reuteri által elpusztított kóros baktériumok és a munkájukat elvégzett Bifido és Lactobacillusok pusztulása során keletkező N gáz halmozódik fel. Itt a gázok már nem szívódnak fel, végbélen keresztül széklettel, vagy széllel távozik.

Tehát, ha a csecsemő egészséges (nem kapott antibiotikumot, nem volt hasmenése, nem enzimhiányos), nincs szüksége rendszeres Lactobacillus pótlásra. Hiszen a bélrendszerük mindig megfelelő mennyiségű baktériumot termel, természetes módon pótolja önmagát.

A plusz baktérium bevitele élettanilag ugyan nem káros, inkább felesleges. A gyors szaporodásnak feltehetőleg gátat vet a szűk tér és a véges tápanyagmennyiség.(2) Ezért ezek a „feleslegesen” bevitt baktériumok el fognak pusztulni, és feleslegesen növelik afeszítő gázok mennyiségét a bélben.


Anyatejtáplálás mellett újszülött és csecsemőkorban nincs szükség probiotikum-kiegészítésre, a kolonizáció természetes módon létrejön
.

 
Mikor ajánlott a probiotikum alkalmazása csecsemőkorban:

Ha a baba tápszert kap, javasolt a probiotikum tartalmú készítmények adása, hogy a megfelelő bélflóra már az egészen kicsiknél is kialakuljon.

Napokig tartó hasmenés miatt elveszített, vagy antibiotikus kezelés során kipusztított jótékony, emésztést és felszívódást segítő Lactobacillusok visszapótlására.

        De nem a feszítő gázok okozta hasfájás megszüntetésére!

A csecsemőkori kólika oka:


(A kólikás csecsemők etiológiája valószínűleg multifaktoriális.)

Kialakulásában szerepet játszik a csecsemők relatíve kicsi hasüregében elhelyezkedő hosszú bélszakasz nem teljesen összehangolt, éretlen motilitása. A kólikában szenvedő fiatal csecsemőknél a motilitást szabályozó hormonok magasabb szintjét igazolták.(1)

    A kólika kialakulásában a laktáz enzim relatív hiány is lényeges szerepet játszhat. Laktóz egy része az elégtelen emésztés következtében a vastagbélbe kerül, ahol a bakteriális fermentáció következtében bélfali feszülést okozó tejsav és nagyobb mennyiségű hidrogéngáz képződik belőle. (1)

A csecsemők körülbelül 4-5 hetes korukra akár testsúlyuk 10-20%-át kitevő, jelentős mennyiségű anyatejet vagy tápszert fogyasztanak.

Csecsemőkori kólika gyakori oka az anyai stressz, amit az a bizonytalanság érzés okoz, hogy vajon a kicsi igényeit időben felismeri-e az újdondült anyuka. A pici sírással jelez szülei felé: éhes, fázik, nedves a pelenkája, anyukája közelségére vágyik… Sírás közben a csecsemő levegőt nyel, ami később kólikát okozhat. A megnyugtató zene, a szülői figyelem (a szemkontaktus, beszéd, érintés, ringatás, séta, és a játék) hatékonyak lehetnek csecsemő kólikájának kezelésében és soha nem káros. Ösztönözni kell a szülőket, hogy beszéljenek érzéseikről, aggodalmaikról. Itt is érvényes az az alapvető tény, hogy ha nyugodt, magabiztos, a szülő, nyugodt, kiegyensúlyozott lesz gyermeke is.

A legújabb vizsgálatokban bebizonyosodott, hogy a csecsemőkori kólika etimológiájában szerep jut a cigerettafüstnek és metabolitjainak is, mert a passzív dohányzás hatására a megnövekszik a plazma és a bél motilin (a bél kontrakcióját fokozza) szintje, és az átlagosnál magasabb motilin szintek megnövelik a csecsemőkori kólika valószínűségét.(4)

Klinikai tények:

Akut fertőzéses hasmenés megelőzésében szerény eredmények mutatkoztak, főleg akülönböző lactobacillus törzsekkel végzett vizsgálatokban. A fertőzéses hasmenésekkezelésében a Lactobacillus GG törzs bizonyult a leghatékonyabbnak, de csak akkor, ha a betegség elején alkalmaztákés legalább 1010kolónia képző egységnyi mennyiségben. Így használva egy nappal rövidítette meg a betegségidejét, és csökkentette a hasmenések számátis. Elsősorban virális hasmenésekben bizonyított a hatás, invazív bakteriálisinfekciókban nem. Az antibiotikum-asszociált hasmenések megelőzésében szintén a Lactobacillus GG és a Sacharomyces boulardi bizonyult hatékonynak: kb. 7 beteget kellett ahhoz kezelni, hogy egy hasmenést megelőzzön.(NNT).Az antibiotikum-asszociált hasmenések kezelésében egyik probiotikum hatékonyságát sem bizonyították, így e kórkép terápiájában nem ajánlott a probiotikum. (2)

A csecsemőkori kólika, ami főleg a 4 hónapnál fiatalabb csecsemőket érint, és nem teljesen tisztázott az etimológiája sem, a probiotikum megelőzésként vagy kezelésként alkalmazása rutinszerűen nem ajánlott, mert klinikailag nem bizonyított hatékonysága. (3)

KONKLÚZIÓ:

A bélcsatornában velünk élő mikroflóra tömegénél és szerepénél fogva nélkülözhetetlen része az egészséges emberi életnek.

A rendszer fenntartására kell törekednünk (pl. szoptatás, felesleg antibiotikum használat mellőzése stb.), mert lényeges és célzott befolyásolására még nem vagyunk képesek.

A fiatal csecsemők táplálására még mindig az anyatej a legalkalmasabb és semmi nem támasztja alá, hogy bármelyik tápszer probiotikummal, prebiotikummal vagy szimbiotikummal kiegészítve átvehetné a helyét.(2)



Dr. Tóth Enikő - gyógyszerész
Debreceni Krisztina - védőnő


Irodalomjegyzék:

1.Lásztity N. Dr. A csecsemő- és kisdedkori hasfájás diferenciál-diagnosztikája. Gyermekorvos továbbképzés 2012. Xl. évfolyam 3. szám, 67-70.

2. Fekete F. Dr. Probiotikum és az egészség- a bél mikroflórája, mint lehetséges terápiás cél. Gyermekorvos továbbképzés, Infektológia 2012. X. évfolyam 4. szám,

3. further assessment -European Food Safety Authority- Europa
www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/2857.htm-Cached

7 Aug 2012 –EFSAJournal2012;10(8):2857 [32 pp.]...Lactobacillus plantarum THT 030701, Lactobacillus plantarum THT 030707,

Ajánló