STRATÉGIAI PARTNERÜNK A KULCS PATIKA! KLUB KÁRTYÁNK ELÉRHET? ORSZÁGOS HÁLÓZATÁBAN! Kattints!

Szia! Belépsz vagy Regisztrålsz?
Még a szakemberek sem képviselnek egységes álláspontot, hogy mikor érdemes elkezdeni a nyelvtanulást. Van, aki szerint nem lehet elég korán kezdeni, míg más szakember véleménye szerint még a kisalsós korú gyerekek sem elég érettek rá.
Még a szakemberek sem képviselnek egységes álláspontot, hogy mikor érdemes elkezdeni a nyelvtanulást. Van, aki szerint nem lehet elég korán kezdeni, míg más szakember véleménye szerint még a kisalsós korú gyerekek sem elég érettek rá, hiszen 7-8 éves korra alakulnak ki a megfelelő anyanyelvi kompetenciák, azelőtt teljesen felesleges elkezdeni egy idegen nyelvet tanulni. Nem célunk az állásfoglalás, csupán néhány szempontra világítunk rá a kérdéssel kapcsolatban.

Nálunk rendkívül alacsony az olyan felnőttek száma, akik jól beszélnek egy idegen nyelvet. Közülük is kevesen vannak, aki az iskolarendszerben tettek szert a beszédközpontú, használható nyelvtudásra – akik jól beszélnek egy nyelvet, azok közül a legtöbben anyanyelvi környezetben éltek hosszabb ideig. Márpedig keveseknek adatik meg a lehetőség, hogy hónapokra, vagy évekre külföldre költözzön és ott alapozza meg a gyereke nyelvtudását. De az senki számára nem lehet kérdés, hogy használható nyelvtudás nélkül ma már esélytelen nemcsak az álláskeresés, hanem egy jó iskolába való bejutás is.
 
Óvodás korban mi magunk is segíthetjük a gyerekünket a majdani nyelvtanulás megalapozásában azzal, hogy keresünk a neten más nyelven előadott dalocskákat, mondókákat, rövid versikéket. Itt még nem nyelvtanulásról van szó, egyszerûen csak hagyjuk, hogy a kicsi füle szokja a más hangokat, a nyelv dallamát, a kiejtést.
 
Elvihetjük nyelvtanfolyamra is őket, ma már számos helyen találunk kifejezetten kicsiknek (sőt, akár már kisbabáknak is!) szóló kurzusokat, ahol játékos formában ismertetik meg őket a nyelv hangzásával. Itt még mindig ne számítsunk valódi nyelvtanfolyamra, biztosan nem fog tudni nekünk szöveget fordítani, de remek alkalom arra, hogy a gyerek érdeklődését felkeltse, megalapozza a hozzáállását a majdani komolyabb nyelvtanuláshoz. Jó arra is, hogy szóba kerüljenek más országok más népei, más kultúrái. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy ezek a tanfolyamok igen borsos árúak lehetnek, és nem biztos, hogy az elvárásaink szerinti tudást (vagy élményt) kap a gyerekünk.
 

Vannak olyan óvodák, ahol a második nyelv élő, mindennapi használatban van. Az ilyen nemzetiségi óvodák azokon a településeken, városrészeken fordulnak elő, ahol nagyobb létszámban él valamilyen kisebbség (szlovák, német stb.). Itt a gyerekek nem csak meséket, mondókákat, dalokat tanulhatnak meg az adott idegen nyelven, hanem a mindennapi tevékenységek elnevezését is (jó étvágyat, moss kezet, jó napot, menjünk játszani stb.), valamint a népi hagyományokat is ápolják.  Ha van a közelünkben ilyen intézmény, és óvodaválasztás előtt állunk, érdemes megnézni és átgondolni, hogy szeretnénk-e ilyen módon megalapozni a gyerekünk nyelvtanulását?

AjĂĄnlĂł