Hozzátáplálás - Új ételek bevezetése

A szoptatás csodálatos dolog a baba és a mama számára! Egyszerű, kényelmes és biztonságos , az anyatejben a baba fejlődéséhez szükséges összes tápanyag megtalálható. Hat hónapos kor után az anyatej már nem elégíti ki önmagában a fejlődő csecsemő tápanyagszükségletét, de kb. egy éves korig a csecsemő fő tápláléka marad. Az új ételek bevezetése nem a szoptatás helyettesítése vagy befejezése miatt történik, hanem annak kiegészítésére. A WHO kétéves korig javasolja a szoptatást. A hat hónapnál fiatalabb csecsemő emésztőrendszere nem áll készen más táplálék megemésztésére. Az anyatejen és tápszeren kívüli ételeket „szolidoknak” nevezik és ezek bevezetése nem szigorúan kötött, de a fokozatosságra oda kell figyelni! Az első szolidok lehetnek a gyümölcsök, amit gyümölcslé formájában kínálunk, nyersen, esetleg hígítva forraltvízzel, ásványvízzel, frissen, otthon elkészítve.

Első kínálásra a legalkalmasabb az almalé, sárgarépalé egy–két kanállal szoptatás előtt. Székletfogó gyümölcseink az alma, sárgarépa, banán, csipkebogyó. Széklethajtó a sárgabarack, szilva és a sütőtök. Amennyiben szívesen fogadja a baba a gyümölcslevet, pépesített formában is meg lehet próbálni 3-4 nap elteltével, ebben az esetben a szoptatás után adjuk. A gyümölcsöket nem kell ízesíteni /méz, cukor/ és mindig desszertként kínáljuk, ne fő étkezés helyett! A főzelékek egyenként történő bevezetése között 3 – 5 nap teljen el, kis mennyiségben 1-2 kiskanál adagban kínáljunk, és fokozatosan emeljük az adagot. A kezdő ételek olyan zöldségek legyenek, amelyek a tapasztalatok szerint ritkán okoznak allergiát. A főzeléket mézsűrűségűre készítsük el, először a burgonya, sárgarépa, majd a cékla, saláta, sütőtök, szelőtök, gesztenye, brokkoli, kelbimbó, spenót, spárga mindig idénynek megfelelően. A zöldborsót és a zöldbabot mindig passzírozva kell elkészíteni, mert a héja csak így különíthető el. Magas és nehezen emészthető rosttartalma miatt a kelkáposzta, karalábé, karfiol csak nyolc hónapos kor után adható. Az új ízek bevezetése általában a délelőtti, déli órákban történjen, ha nem ízlik, nem fogyasztja szívesen a baba, vagy kóros tünetet (hasfájás, hasmenés, kiütés) észlelünk, semmiképpen ne erőltessük a folytatást.

Az első legegyszerűbb elkészítési mód a jól megmosott burgonya, majd 200 C sütőben héjastól harminc percig sütve. Ennyi idő alatt, puhára, krémesre sül, könnyű megpucolni, villával jól összenyomni, esetleg egy kicsi anyatejjel hígítani és ezt kapja a baba! A zöldséget mindig alapos mosás után párolással készíthetjük el, saját levében összeturmixolva, pépesítve. Nem sózzuk, nem édesítjük. A leghamarabb adható fűszer a petrezselyem lehet. Nem baj az, ha nekünk nem ízlik az elkészített püré, a babának az anyatej után ez az új íz igazi kihívást jelent. Új ízzel a szoptatás előtt ismertessük meg a babát. Amennyiben az elválasztás a cél, akkor, 2-4 hét alatt váltsunk ki egy szopást. A glutén tartalmú szolidokat négy hónapos kor előtt semmiképp nem, de anyatejes táplálás esetén hat hónapos korban mindenképpen fokozatosan be kell vezetni, lehetőség szerint, amíg a csecsemő szopik, naponta anyatejhez, vagy a gyümölcsléhez, gyümölcshöz keverve lehet adni (búza, árpa, rozs).

A legújabb ismeretek szerint csökkenti a lisztérzékenység, diabetes, és a búzaallergia kockázatát. Nyugodtan szopjon a baba továbbra is, úgy, ahogy ő igényli. A hozzátáplálás elkezdése után természetesen kevesebbet szoktak szopni, de ez nem jelenti azt, hogy kevesebbszer, legalább is eleinte. Elképzelhető, hogy már egy teljes adag főzelék elfogyasztása után, rövid idővel elkezd sírni a baba, ebben az esetben nyugodtan meg lehet szoptatni, elképzelhető, hogy csak szomjas. Nem kell erőltetni semmit, hiszen a cél, hogy minél tovább szopjon. A reggeli és az esti szoptatás maradjon, ameddig csak lehet, akár két éves korig. A jelenlegi ajánlások szerint napi 500 ml anyatejre van szüksége a babának egy éves korában, a többi táplálék a másik 500 g főzelék legyen és pluszban a gyümölcs.

A következő lépés hét hónapos kortól a növényi olaj adása, (100 g püréhez 1 kávéskanál) ajánlott. Ilyekor már ajánlott a gyenge fűszerezés, de ez még mindig ne a só legyen, hanem a zöldfűszerek, petrezselyem, kapor, paradicsom. Az állati fehérjék bevezetése szintén fokozatosan történjen, hiszen ezek idegen fehérjéket jelentenek a babának. A legjobb friss szárnyas hússal kezdeni, ezen belül ajánlott a pulykamell, hiszen a szárnyasok közül ő a „legtisztább” állat. A feltétet főzve, párolva , darálva vagy turmixolva kell a zöldségpüréhez tenni. A hal fontos lenne a baba étrendjében, de napjainkban egyre több allergiás reakcióról számolnak be. Állati fehérje a tojás, de allergiát nagyon gyakran okoz, ezért nagyon óvatosan kezdjük el a babának adni, először a sárgájával kezdünk nyolc hónapos kor körül inkább megfőzve és a pürére ráreszelve, a fehérjét egy éves kor után kezdjük el adni. Amennyiben szívesen fogyasztja a baba ezen püréket, készíthetünk már főzelékeket is, ízesítve, burgonyával sűrítve.

A folyékony pépes étrendet 10 -12 hónapos kortól lehet elkezdeni, ami azt jelenti, hogy a „felnőttes” ízekhez kezdjük hozzá szoktatni a babát. A levest kicsit pépesítjük, ilyen korban már nem baj, ha enyhén sózunk, a főzelékek is lehetnek már ízesebbek, de még mindig pépes formában kínáljuk. Rágásról akkor beszélünk, ha a baba rágófogai kinőttek. Egy éves kor körül már próbálhatunk „rágcsálnivalót” adni, felügyelet mellett pl. főtt sárgarépát, puha zöldségdarabot, banánt, sárgadinnyét, kenyérhéját a baba kezébe. 3 éves kor előtt tilos adni magokat, pl. dió, mogyoró!


Dr. Sántáné Szőnyi Zsuzsanna